Előadó, tantárgyfelelős: Durkó Gábor
Oktatási forma: heti 3 óra előadás + 1 óra gyakorlat
Félév: tavaszi
A kurzus végére a hallgató:
1. Tudja értelmezni és használni a szerves kémiai jelölésrendszert (szerkezet, térszerkezet, elnevezés; reakciómechanizmusok ábrázolása)
2. Képes következtetni részecskék, vegyületek várható tulajdonságaira a rendelkezésre álló adatokból (pl. forráspont, polaritás, relatív aciditás / bázicitás, elektrofil / nukleofil jelleg, relatív stabilitás becslése kémiai szerkezet, pKs, kötésdisszociációs energiák alapján)
3. Ismeri az alifás szénhidrogének és halogénezett származékaik jellemző reakcióit; fel tudja írni ezeknek az egyenletét és a mechanizmus lépéseit adott (1-10 szénatomos) szubsztráttal
4. Tudja elemezni a reaktivitást befolyásoló tényezők hatását a megismert reakciók kimenetelére (pl. kémiai szerkezet, reagens, oldószer, hőmérséklet hatása a reakció irányára, mechanizmusára, termékeloszlásra, szelektivitásra)
5. Tudja értelmezni egyszerű molekulák NMR és tömegspektrumát; képes megállapítani és megindokolni, hogy egy spektrum tartozhat-e egy adott vegyülethez
1. Kötések és molekulaszerkezet
2. Szerves vegyületek
3. Szerves savak és bázisok
4. Alkánok és cikloalkánok: elnevezés és szerkezet
5. Sztereokémia
6. Alifás halogénezett szénhidrogének - Nukleofil szubsztitúció
7. Alkének és alkinek I - Elimináció és hidrogénezés
8. Alkének és alkinek II - Addíció és oxidáció
9. Szerkezetvizsgálati módszerek
10. Gyökös reakciók
11. Szerves szintézisek a laboratóriumban
A tárgyat felvett hallgatók számára minden további információ az ELTE Canvas rendszerben található.